41.rész

 

-A kabátom nálad maradt!-mondta YoSeob.

-Ja igen tényleg.Bocsi.-mondtam majd oda adtam neki a kabátot és távoztam.

Amikor kiléptem az ajtón nagy sírásba kezdtem YoSeob az ajtó mögül nézett ahogy sírok majd lassan távolodtam és egyszál pulcsiba kimentem a hidegbe majd haza fele vettem az irányt.

-Yo haver!ez durva volt.-szólalt meg DuJun.

-Tudom.-mondta majd lehajtotta a fejét.-De másképp nem bírom elfelejteni mert nagyon szeretem.-mondta YoSeob majd ő is elindult haza fele.

-Szerintem mi is menjünk.Jössz Seung?-kérdezte HeeRa.

-Nem én itt maradok KiKivel majd holnap találkozunk.-mondta Seung miközben karjaiban tartotta szerelmét.

-Rendben.sziasztok.-köszöntek el majd haza indultak.

Mikor hazaértek RinRin és Shenii úgy döntöttek feljönnek hozzám.

*kopp-*kopp*

-Ki az?-kérdeztem.

-Shenii és RinRin vagyunk.Bejöhetünk?-kérdezte a nővérem.

-Most nincs kedvem beszélni senkivel!-mondtam nekik majd elcsuklott a hangom.

-Rendben!Megértünk,de ha van valami akkor szólj.-mondta RinRin.

-Szólok nyugi.-mondtam.

A lányok már nem adtak válasz mert lementek a földszintre ahol a többiek is ott voltak.

-Na mi van NiTaeval?-kérdete DongWoon.

-Össze van törve.-mondta Shenii.

-De hisz ő szakított YoSeobbal!-mondta értetlenul DuJun.

-Igen,de ennek is oka volt.-mondta JunHyung majd YoSeobra nézett.

-Igen.Tudjuk.-mondta SunGi.

-YoSeob menj fel hozzá!-mondta HeeRa.

-Mi?Mért?-kérdezte értetlenül.

-Mert azt mondtam.Gyerünk.-parancsolt rá HeeRa.

YoSeob feljött az emeletre és bekopogott volna,de hallotta hogy éppen telefonálok azért végig hallgatta a telefon beszélgetést mivel kivolt hangosítva.

-Lee Joon!Segíts..nagyon rosszul vagyok lelkileg.-mondtam neki sírva.

-Mi a baj?-kérdezte aggódva.

-Y..YoSeobbal szakítottam mert nem foglalkozott velem aztán úgymond elraboltak majd JunHyungék jöttek segíteni én elfutottam a kórházba és mikor megöleltem és megköszöntem nekik akkor YoSeob ellökött magától és nagyon rosszul esett,de megértem hogy így viselkedik velem,csak annyira rossz.Tudnánk találkozni?-meséltem el neki sírva.

-Ahhjj te lány!Persze mikor és hol?-kérdezte.

-Most azonnal!Mindegy hol csak beszéljünk.-mondtam neki.

-Rendben!Akkor oda megyek érted a b2st házhoz 10 perc és ott vagyok.Öltözz fel rendesen.! Szia.-mondta majd letette a telefont

YoSeob bekopogott.

*kopp-kopp*

-Igen?Kiaz?-kérdeztem vidámabb hangon.

-Én vagyok az bejöhetek?-kérdezte YoSeob.

-Ki az az én?-néztem kérdőn.

-Nem ismered fel a hangom._. YoSeov vagyok.-mondta.

-Jaa bocsi.-mondtam.

Gyorsan letöröltem a könnyeim és mintha nem lenne semmi bajom kinyitottam az ajtóm.

-Gyere be!-hívtam be a szobába.

-Mond gyorsan mert éppen indulni készülök.-mondtam sürgetve.

-Hova?-kérdezte.

-Nem kötöm az orrodra.-mondtam.

-Tudom hogy találkozol Lee Joonnal.-mondta.

-Honnan veszed hogy pont vele találkozok?-néztem rá értetlenül.

-Hallottam amikor telefonáltál.-mondta YoSeob.

-És milyen jogon hallgatod le hogy kivel mikor mit beszélek.?-kérdeztem dühösen.

-Nem hallgattam le!Ha nem akartam volna akkor is meghallottam volna mivel kivolt hangosítva.-mondta YoSeob magyarázkodóan.

-Na ebből is tanulok!Soha többé nem hangosítom ki a telefonom.-mondtam

-De ha most megbocsájtasz én megyek!-felvettem egy kabátot és indulni akartam,de YoSeob megfogta a csuklóm és visszarántott.

-Engedj el!Ez fáj!-mondtam neki dühösen.

YoSeob nem engedett el és neki nyomott a falnak.

-ENGED EL!-kiabáltam.

-Nem!Amíg a szemembe nem nézel és azt nem mondod hogy nem szeretsz már.-mondta YoSeob.

Belenéztem a szemébe,de nem bírtam kimondani azokat a szavakat.

-Na most már mehetsz.-mondta majd elengedett.

-Köszönöm.-mondtam majd lementem a lépcsőn.

Mikor kimentem az ajtón YoSeob az ablakból nézett minket.Lee Joon ki szállt az autóból és illedelmesen kinyitotta a kocsi ajtót.

-Lee Joon segíts féltékennyé tenni YoSeobot!Másképp nem érem el hogy megint együtt legyünk és hogy ő jöjjön könyörögni.Segítesz.-néztem rá boci szemekkel.

-Igen,de mit kell tennem?-kérdezte.

-Csókolj meg!És játszd el hogy a barátom vagy.-kértem meg.

-Rendben!-mondta.Majd megcsókolt.YoSeob mindent látott és egy könnycsepp gördült le az arcán.

YoSeob lejött az emeletről és megkérdezték.

-YoSeob mért könnyes az arcod?-kérdezte RinRin.

-Mindegy!Majd ha NiTae haza jön elmondja.-mondta YoSeob.-én elmegyek megfürdeni majd aludni.-mondta majd elindult a fürdőfele.

-YoSeob!NiTaeval alszol vagy nálunk?-kérdezte DuJun.

-Nem tudom,szerintem NiTae szobájában alszok aztán mikor megjön akkor át megyek hozzátok.-mondta YoSeob.

-Rendben!-mondta mindenki egyszerre.

YoSeob elment lezuhanyozni majd elment a szobámba.

Eközben én és Lee Joon*

-Köszönöm hogy segítesz.-hálálkodtam Lee Joonnak.

-Ne köszönd,ez csak természetes.-mondta Lee Joon.

-ezért vannak a barátok nem de?-kérdezte.

-De igen.-mondtam mosolyogva majd megöleltem mint barát a barátot.

-Mennyi az idő?-kérdeztem.

-22:30.Mért?-kérdezte.

-Mennyi?!Jézusom..Nekem mennem kell haza mert már nagyon rég eljöttem otthonról és gyanakodni fognak.-mondtam aggódva.

-Rendben..Haza viszlek.-mondta Lee Joon.

Mikor hazaértünk Lee Joon udvariasan kinyitotta az ajtót.

YoSeob fenn figyelte hogy mikor érek haza.Amikor látta hogy meg jöttem egyből érdekesen nézett amikor kinyitotta Lee Joon az ajtót.

-Köszönök mindent.-köszöntem meg.

-Mondom ne köszönd.-mondta.Majd megölelt.Én adtam neki egy puszit az arcára majd elköszöntünk egymástól és bejöttem a házba.

YoSeob gyors befeküdt az ágyba mintha már régóta aludna.

Amikor beléptem a szobámba nagyon megilyedtem hogy YoSeob mit keres a szobámba.Na mindegy lefekszem mellé azt alszok.Vagy is aludtam volna._.

Este YoSeob rám feküdt,fejbe vágott,lelökött az ágyról stb..

"-Biztos álmában ilyen bolond.-mondtam magamba"

De YoSeob fenn volt csak kicsit játszani akart velem.xd

-YOSEOB AZONNAL KELJ FEL!-kiabáltam rá.

YoSeob kinyitotta a szemét.

-Igen?-kérdezte kómásan(szinlelte)

-AZONNAL MENJ AZ ÁGYAMBÓL!LELÖKSZ,FEJBE VÁGSZ STB..-mondtam idegesen.

-Na mi van eddig jól mulattál Lee Joonnal nem?nekem is kijár egy kis móka.-mondta kuncogva.

-Hagyj aludni ha itt akarsz maradni.-mondtam dühösen.

-Rendben!-mondta.de elvás előtt még rám mászott.

-Szállj már le rólam.!-mondtam

Majd amikor rám feküdt én felé fordultam és úgy beszéltem vele.

-YoSeob szépen kérlek szállj le rólam.-mondtam neki idegesen de még is halkan.

-De nekem így kényelmes.-mondta fülig érő mosollyal.

-De én nem akarom hogy rajtam feküdj.-mondtam.

-De ezt akarod.-mondta.

-Mit?-néztem kérdőn.

-Ezt!-mondta majd megcsókolt.Én taszítottam a kezemmel próbáltam ellökni,de nem sikerült.

Amikor végre elengedett fel ültem az ágyon.Ő felém fordult én megpofoztam.

-Mit képzelsz magadról?-kérdeztem idegesen.

-Ha te nem mész el a szobából akkor én!-mondtam majd kimásztam az ágyból.Fogtam egy takarót+egy párnát és ennyi.

-És hova mész ? -kérdezte.

-Olyan helyre ahol te nem vagy ott.-mondtam majd kimentem az ajtón.

Bementem a fürdőbe majd ott gondolkoztam a csókon amit az előbb adott nekem YoSeob.Nagyon forró volt a csókja és szenvedélyes.

Úgy döntöttem hogy visszamegyek a szobába és..